Egyszerű történet az enyém: egyetemistának kerültem Szegedre, egy ugyanígy idekerült lánnyal kötöttük össze az életünk s raktunk fészket, élve családos kollégiumi szobában, tarjáni másfelesben, odesszai két és felesben.  Amikor a „fészekaljának” már bíz ez szűkös volt, akkor lettünk deszki „gyüttmöntek”: az ezredfordulón építkeztünk az „új osztásban” és költöztünk végre kertes házba, annak minden bú-baját, s még inkább örömét, nyugalmát megtapasztalni. Tehát lehúztam két évtizedet Szegeden, munkám azóta is a városhoz köt, de már több mint tucat éve Deszk lakosa vagyok – ha még gyüttmöntnek is számítok, vállalom, hisz nem vagyok tősgyökeres deszki – de akkor is magaménak érzem már a falut.

Kiköltözve éveket tipródtunk reggelente telekocsival a régi 43-ason, az akkori „halálúton”, várva a felmentő M43-ast, reménykedve a Deszk-Szeged között ingázóknak könnyebbséget és egyszerűsítést ígérő összekötést a Fő fasorral.  Az autópálya a kamionokat, a tranzit javát már elvitte a faluból, de az összekötő útról azóta is csak ábrándozhatunk. Mondjuk pár száz méternyi iszapbirkózás közepette, ha merő kalandvágyból a Kamaratöltéstől a Fő fasor felé nekivágunk a T72-eseknek való földutas szakasznak.

Mi lehetne hát más, mint szívemnek szóló kedves muzsika, amit olvasok a narancspárt helyi helytartójelöltjének Konkoly Béla független polgármesterjelöltnek a programjában:

Annyira független a jelölt, hogy „Konkoly Béla hangsúlyozta: a három polgármesterjelölt közül egyedül ő élvezi a kormánypártok teljes támogatását.” 

S hogy útépítő ígéretének nyomatékot is adjon, választási kampányanyagában két szegedi Fideszes jelölt támogatásával erősít:

Hogy micsoda??? Hogy a búbánatos cafrangos nyavalyába kerül az a csizma az asztalra?!?

Hát nem Pocsai Blanka képviselőasszony volt az, aki minden követ megmozgatott azért, hogy ez az összekötő út ne épülhessen meg??? Mintha nem ő és képviselőtársai terjesztették volna be a módosítót Szeged közgyűlésének arról, hogy „a Fő fasor meghosszabbítása csak bizonyos deszkieknek, elsősorban az út mellett lévő deszki lakópark beruházóinak áll érdekében, „akik az újszegediek rovására akarnak értékesebb telkeket vagy jobban megtérülő ingatlanfejlesztési beruházást””. Hivatkoztak még minden másra: aláírásokra, újszegedi kertvároslakók nyugalmára, nagy átmenő forgalomra, Szeged érdekére, mindenre, amit a papír elbír, csak határolódjon el Szeged az útépítéstől. A cél világos volt: „Az útra való utalás a városfejlesztési koncepció Helyzetelemzés alpontjában olvasható… Farkasné Pocsai Blanka elmondta: ez ugyan nem konkrét terv az út megépítésére, de módosító javaslatukkal az építés lehetőségét is meg akarták gátolni.”

2007-ben még a lehetőségét is meg akarta gátolni, ma meg támogatja? Érdekes…

Ennyit változott volna közben a világ, ennyivel bölcsebb lett a képviselőasszony? Nem kizárt…

Akkor, 2007-ben nem tudta hozzá tenni, hogy a Fő fasor (és nem „Fö fasor”, ahogy a kampányanyagban szerepel) rendezési tervével együtt támogatható az útépítés??? Erre azóta jött rá? Meg lennék lepve…

A Délmadár fórumán ebben a témában mindenesetre volt, aki azt pedzegette, hogy leginkább az Újszegeden telket osztó ingatlanvállalkozók érdekeit szolgálta a döntés. Netán túl vagyunk az ingatlanválságon, végre elkeltek jó áron az újszegedi telkek, szabad a pálya? Ezt sem tudom...

Csak azt tudom, hogy a Fideszes képviselők vagy akkor nem mondtak igazat, vagy most. Esetleg se akkor, se most, csak etetnek minket a szokásos populista politikai demagógiával, aktuális érdekeiknek megfelelően. Ha akkor nem csak megfúrni akarták volna az útépítést, akkor lettek volna javaslataik arra is, mit, hogyan kellene szélesíteni, javítani a Fő fasoron, hogy értelmes, jó, városfejlesztő kompromisszum szülessen. De nem akartak mást, csak keresztbe tenni, és most szeretnének politikai hasznot húzni abból, aminek eddig az akadályai voltak.

Nem vitatom el senkitől sem – Pocsai Blankától sem – a véleményváltoztatás jogát, de akkor: 
- beismer, 
- elnézést kér, 
- magyarázatot ad, és 
- összehúzza magát olyan kicsire, amilyenre a korábbi tévedése indokolja!

Az a hatalmi arrogancia viszont, amivel most a helyi fidesznyikek amnéziás hülyének néznek, mélységesen felháborít. Úgy csinálnak, mintha az ő jóságos kegyük lenne az egyedül üdvözítő útja annak, hogy a „csúnya ballibsik által elszabotált vágyunk" végre megvalósuljon, miközben a valóságban ők voltak éveken át a kerékkötői. Megtettek mindent – ki tudja milyen tényleges okokkal a képmutató és szemforgató, álságos magyarázatok mögött – hogy a hasznos és hosszútávon szükséges fejlesztést ne értelmes mederbe tereljék, hanem elgáncsolják, most pedig megpróbálják a saját sarukat másra kenve erénynek eladni a bűneiket.

Ahogy ezt már nagyon sokszor megtapasztaltuk... 

(Másodközlése annak, amit a Szabad Város blogon agyaltam: http://szabadvaros.blog.hu/2014/10/07/_gyuttmont_meg_talan_vagyok_de_hulye_nem)