Azt üzente nekem a szórólapján Bartók Csaba, a Csongrád megyei 1-es választókerület nemrég bejelentett Fideszes képviselőjelöltje, hogy találkozzunk és beszélgessünk kis falum egyik boltja előtt. Úgy igazítottam hát a macskatartás bemeneti és kimeneti követelményeinek aktuális beszerzését (magyarul: kellett venni macskakonzervet és macskaalmot), hogy a boltból kijövet – nem titkolván ellenzéki pozíciómat – megkérdezhessem a jelöltet.
El is beszélgettünk egy 6-8 fős csoportosulásban, akik közül hárman voltak szervezők. Mint cseppben a tenger: volt sorosozás, volt elmúlt-elmúlt nyolcévezés, volt „de éjjel nem süt a nap”, elvtársazásos összemosás, legfőképp pedig „álljunk a győztesek mellé” típusú kecsegtetés-zsarolás, miszerint jobban járunk, ha rá szavazunk, mert akkor majd több jut a falunak. És persze volt egy csomó elhatárolódás, hogy rajta ne kérjek számon semmit, hisz ő eddig nem volt képviselő. Ebben igaza is van. Én inkább azt kérem számon rajta, hogy egy magát korrupcióval szénné égető, arroganciával és pökhendiséggel a nemzetet elszigetelő, és a harácsolással az ország fejlődési esélyeit elherdáló politikai klánhoz miért csatlakozott?!?
Paks-2-ről vitázva érdekes „időutazásban” volt részem – ez persze hozzászóló támogatóinak is volt köszönhető – úgy ugráltunk a múlt, jelen és jövő között, hogy a legjobb sci-fi írók is csak kapkodták volna a fejüket. Amit mondtak, tömören és leegyszerűsítve: a múlt drága és kis hatékonyságú napelemeivel, napjaink akkumulátoros tárolási technológiájával nem válthatók ki a jövő csúcsfogyasztáskor üzemelő erőműi. (Hát ezzel nem is szállnék vitába… :) ) Ezért aztán szerintük most kell hitelt felvennünk és baromi drágán, kifutó technológiájú erőművet építeni azért, hogy a három év múlva már üzemelő (Hogy mikor??? Ezt szerencsére nem ő mondta!) Paks-2 termelte energiával ezt a problémát megoldjuk majd(!) a 2030-as években, amikor a most(!) olcsón termelő régi erőművet le kell állítani. Hogy csúcserőműként Paks-2 akkor sem fog működni, hogy az éjjel-nappal termelt energiát valahogy akkor is igazítani kell majd a fogyasztás ingadozásaihoz, az nekik nem volt gond. Mindenesetre a többlet-áramot addig is majd eladjuk jó pénzért a kormány és Bartók Csaba szerint. Hogy az EU-s árampiacon időnként már most is előforduló negatív áramár nekik mennyire jó pénz, és hová akarnak áramot eladni, ha nem az EU-ba (Ukrajnának, Szerbiának?), azt ne tőlem tessék kérdezni! Mint ahogy azt sem, hogy egy ilyen zavaros gazdasági elképzeléssel házaló kormánypártra zacskóragasztásnál komolyabb dolgot miért hajlandó rábízni kb. 2 millió választó? Ha komolyan mondják, azért, ha csak minket etetnek, akkor meg azért vállalhatatlan.
Az Orbán-oligarchák gazdagodását sem rajta kértem számon, de azért megpróbálta megmagyarázni, mennyivel jobb, ha magyar zsebbe nyúlják le a közpénzt, mintha azt külföldi cégek zsebébe tennék. Hát nem jobb. Ez nem nemzeti büszkeség kérdése, hanem hogy hagyjuk-e a korrupciót burjánzani, vagy sem. Attól, hogy el sem ismerjük a létezését, még nem fog megszűnni. Attól, hogy Mészáros Lőrinc autópálya-építései közül kiragadunk egyet, hogy az kisebb km-áron épül, mint egy korábbi kiugróan drága a Gyurcsány-kormány idején, az elnyert közbeszerzéseik még nem lesznek piaci árasak. Hogy egy vélelmezett Botka-közeli cég soha el nem fogadott ajánlatához képest egy olcsóbban elnyert Mészáros-féle ligetrekonstrukció miért igazolná automatikusan, hogy a főstróman csak és kizárólag költséghatékony, szerény, tisztes profitot adó beruházásokat végezne, azt csak egy Matolcsy-féle „alternatív” közgazdaságtan-hívő próbálhatja megérteni.
Az különösen tetszett, hogy szerinte a kifutó parlamenti ciklus ámokfutásait Szabó Sándoron, a választókerület jelenlegi MSZP-s képviselőjén kellene számon kérnem. Úgy, hogy brutális többsége volt a Fidesznek, úgy, hogy szinte minden ellenzéki javaslatot zsigerből lesöpörtek, úgy, hogy az ellenzéket igyekeztek csakis biodíszletként hasznosítani ócsároláshoz, gyűlölködéshez. Kétlem, hogy komolyan gondolta, hogy én egy ilyen csúsztatási próbálkozást „megeszek”, de azért megpróbálta a lehetetlent is.
Sportolói múltjához méltóan szívósan és kitartással próbálta tartani a tarthatatlant, ezt és a civilizált politikai vitára való hajlandóságát kifejezetten nagyra értékelem. De nem tudott felmutatni semmilyen olyan szaktudást, amivel egy parlament minden látszat ellenére mégis csak kívánatos bölcsességéhez hozzájárulhatna, sőt meg is próbálta indokolni, hogy ez nem is kell, majd a háttéremberek előkészítenek mindent. Hogy ez a gyakorlatban mit jelent, azt ki-ki el tudja dönteni. Nem mondott semmi újdonságot, amit a szokásos kormányzati, ill. Fideszes narratívából már ne ismernénk. Ha elfogadom, hogy a tisztesség és a magyarság oldalán szeretne állni, ahogy mondta, ez akkor sem fog úgy menni, hogy a legutóbbi nyolc év hibáinak elismerése helyett még mindig az első és második Orbán-kormány közötti nyolc év hibáival és korrupciójával próbál takarózni. Ennél jobb, és főleg erkölcsileg vállalhatóbb politikai karriert kívánok Bartók Csabának!
